Árnydal

Belső sötét árnyak,

Felhúzott vekkerek,

Tomboló tömeg,

Magányos emberek.

Felrobban az idő,

Megszűnik a tér,

Eltűnik minden,

A színpadon Te és Én.

Eltűnik a távolság,

Eltűnik az út,

Eltűnik,

Mi a múltban volt.

A belső sötét árnyak,

Napvilágra kerülnek,

Ott állunk, Te meg Én,

Ott állunk, csendesen.